Napi igei gondolat

“Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Istentõl született, és mindaz, aki szereti a szülõt, azt is szereti, aki attól született.” (I.Jn. 5:1)

“Az önigazultság nemcsak arra készteti az embert, hogy hamis színben tüntesse fel Istent, hanem arra is, hogy felebarátaival szemben szeretetlen és gáncsoskodó legyen. Krisztus példázatában az önzõ, irigy idõsebb fiú leste az alkalmat, hogy bírálja testvérét. Minden tévedését, hibás lépését eltúlozta. Így próbálta igazolni saját engesztelhetetlenségét. Ma sokan ugyanezt teszik. Amikor valaki elõször veszi fel a harcot a kísértések özöne ellen, ridegen becsmérlik. Isten gyermekeinek mondják magukat, de Sátán szellemében járnak el. Felebarátaikkal szembeni magatartásuk miatt nem sugározhat rájuk fény Istentõl...

Ha felismered, hogy bûnös vagy, és tudod, hogy téged is csak mennyei Atyád szeretete mentett meg, akkor mélységesen szánod a bûnben szenvedõket. Ha az önzés jege leolvad szívedrõl, úgy fogsz érezni, mint Õ: osztozol az elveszettek megmentése felett érzett örömében. Ha Isten gyermeke vagy, így gondolkozol: a »te testvéred« az, aki »meghalt, és feltámadott, elveszett, és megtaláltatott...« Ha nem vállalsz közösséget vele, akkor csak béres vagy a háziak között, nem pedig gyermek Isten családjában. Az öröm akkor sem szûnik meg, ha te nem mész üdvözölni az elveszett testvéredet. A hazatérõnek meglesz a helye az Atya mellett az õ szolgálatában. Akinek sok bûnét bocsátotta meg Isten, az nagyon szeret. Te pedig kint maradsz a sötétben. Mert »aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet« (I.Jn. 4:8).”